Churchill

A nyugati civilizacio elszant vedelmezoje, korszakos jelentosegu allamferfi, vagy haborus bunos, holokauszt-tagado diktator? Winston Churchill eleterol immar tobb mint 1000 konyv szuletett, am mertekado kritikusok szerint a napjaink legelismertebb brit torteneszei kozott szamon tartott Andrew Roberts muve a legjobb valasztas, ha meg akarunk ismerkedni a 20. szazadi tortenelem egyik mitikus alakjaval. A Churchill karakteret es korszakat hosszu evtizedeken at tanulmanyozo Roberts konyve tobb kimerito reszletessegu adathalmaznal es korabban nem ismert tortenelmi dokumentumok bemutatasanal: a szerzo a rendkivul sokoldalu brit politikus egyenisegere koncentral, aki mindig tovabb tudott lepni, ujra es ujra felepitette onmagat. Az o olvasataban Churchill egyszerre angol es amerikai, elokelo szarmazasu es demokrata, hazardor, katona, almodozo, muvesz, nagydumas, pillangokedvelo, ujsagiro, forgatokonyviro, regenyiro, bolcs es nyamnyila. Churchill hosszu elete soran a legnagyobb melysegeket es magassagokat jarta meg. Ide-oda ugralt a Konzervativ es a Liberalis Part kozott, hol nyert, hol veszitett. Hozott ma is elismert es karhoztatott donteseket. Sokszinu katonai es politikusi palyaja mellett haditudosito es termekeny iro, hobbitortenesz is volt, tortenelmi munkaiert irodalmi Nobel-dijat kapott. Oroksege maig meghatarozo - nem csupan az egykori brit birodalomban, hanem az egesz vilagon.